×
Három generációs méhészcsaládból való származásom ellenére is viszonylag későn, a harmincas éveim végén váltam méheket tartóból, termelő méhésszé. Mivel édesapám az aktív főállású méhészetet több mint egy évtizede befejezte és már letett róla hogy a családi hagyomány folytatódjon, a viasz szaga elült az udvaron. De ez az állapot nem tarthatott sokáig…
Méheket vásároltam. Az első évben négy család boldog gondozója voltam, melyeket eredetileg ajándékba vettem édesapámnak, de ő ügyesen rávett, hogy én gondoskodjak róluk.. Majd egy nehéz telelés után, az ezt követő ötödik évben már méhésziskolát és mezőgazdasági technikumot is végeztem. Nem adtam fel. Vidékfejlesztési szaktechnikusként, három telephelyen (Monoron, Gödöllőn és Kispesten) összesen 120 családdal méhészkedem. Azóta is az év 365 napján munkát adó szertett méheim és hűségesen visszajáró vásárlóim kiszolgálása között ingázok. Párom, Lilla vidékfejlesztési agrármérnökként szakmai és lelki támaszt nyújt. Ma már ő is végzett méhész. Édesapám, id. Szekerka János pedig negyven éves méhészeti szakmai tapasztalatával ad gyakorlati segítséget álmaim megvalósításához. Ez úton is köszönök mindent Nekik és nem utolsósorban méhész tanáromnak Wágensommer Józsefnek, akivel a mai napig szakmai és baráti kapcsolatban állok. Legutóbb például a tavalyi évben együtt rendeltünk krajnai méhanyákat Németországból vérfrissítés céljából.